Aggregált Intelligencia

Bevezetés

Az aggregált intelligencia fogalma három különböző megközelítésben is értelmezhető: a teológia, az államelmélet és az algoritmika felől. Bár első ránézésre a három kérdés – Mi a vallás, és mi egy isten? Hogyan lehet jól működő társadalmat szervezni? Miként hozhatunk létre mesterséges intelligenciát? – egymástól távolinak tűnik, valójában mindhárom egyetlen közös fogalmi keretben értelmezhető. Ennek kísérlete következik.

Teológia

Vallás technológia

A vallások a humán tudományok legfontosabb vívmányai, a társadalomszervezés eszközei. Rendkívüli feladat nagyobb létszámú csoportban az összetartozás érzését megteremteni, közös célokat kijelölni, valamint a közös cselekvéseket összehangolni. Az ókori ember számára ez lehetett a legnagyobb és a legfontosabb kihívás. A sikeresen megszervezett csoport mérete, kohéziója, és a tagok együttműködésének hatékonysága jelentette a túlélést más csoportokkal szemben. A vallások tehát az ókor csúcstechnológiáinak tekinthetők.

Definíció

A vallások olyan fogalmi konstrukciók, amelyek mind a természet jelenségeit – a kor ismereteinek megfelelően –, mind az emberi ösztönvilág működését ellentmondásmentesen értelmezik. A hívekben olyan stabil interpretációs mechanizmusokat alakítanak ki, amely az egyén érzelmi világát fogalmi keretbe szervezi, magyarázza, ezáltal reakcióit jósolhatóvá teszi. Megteremtik az azonos hitű emberek együttműködését, ahol az együttműködés szabályai explicit módon, vallási normák formájában, vagy implicit módon, a vallásos szövegekben leírt történetek tanulságaiból következnek. A szabályoknak megfelelően viselkedő egyénekből – mint ágensekből – létrejön egy kollektíven cselekvő csoport. Ez az emergens entitás maga az adott vallás istene. Természete és viselkedése a kooperáció tulajdonságaitól függ, és a hívek cselekedetein keresztül hat a világra. Az olyan vallás, melynek istene intelligens, egy aggregált intelligencia.

Felvilágosodás

A felvilágosodás természettudományos eredményei összeférhetetlenek voltak a vallások világmodelljeivel, így az ösztönvilág működését leíró stabil interpretációk is megsérültek. Hermeneutikai megoldások ugyan születtek a válságra, de ezen hitrendszerek ereje visszavonhatatlanul megrendült.

Államelmélet

Állam

Egy állam működését annak jogrendszere szabályozza, és polgárai valósítják meg. A jogszabályok biztosítják a polgárok együttműködésének formális kereteit, ezek betartatása is állami feladat. A jog nyelvezete törekszik a precizitásra, de keretein belül más informális kooperációs szabályok, például kulturális szokások is meghatározó szerepet játszanak. Az információfeldolgozás alapegységét az egyéni döntéshozatal jelenti.

Irányítás

Két véglet lehetséges: diktatórikus berendezkedés esetén az állam minden döntése mögött egyetlen individuum áll, így az állam gyakorlatilag ennek a vezetőnek az intelligenciájának a kiterjesztése. A másik véglet az, amikor a szabályozás olyan részletes és egyértelmű, hogy az egyéni döntéshozatal mechanizmusai teljesen automatizálhatók. Ebben az esetben az állam működése John R. Searle Kínai szoba gondolatkísérletében leírtakhoz hasonlóvá válik, egy algoritmus megvalósításává. Az aggregált intelligencia e két véglet között helyezkedik el.

Definíció

Az aggregált intelligencia egy csoport tagjainak egyéni szellemi potenciáljaiból hoz létre egy új, intelligens entitást az egyének interakcióinak szabályozása által. Ez az új entitás nem függ közvetlenül a csoport egyik tagjától sem, de magában foglalja a tagok szellemi sajátosságait, és ezekből hoz létre, "aggregál" valami újat. Az aggregált entitás természete nemcsak a csoport tagjainak egyéni jellemzőitől függ, hanem attól is, hogy milyen szabályok szerint működnek együtt. Azok a csoportok, ahol a tagok és azok interakciós mechanizmusai intelligens kollektív viselkedést eredményeznek, aggregált intelligenciák.

Algoritmika

Intelligencia

Az intelligencia egy nehezen meghatározható fogalom. Ebben a szövegben olyan rendszert jelöl, amely képes más rendszerek modellezésére és működésük előrejelzésére. Egy rendszer minél több féle rendszert tud modellezni, minél általánosabb modellezési képességgel rendelkezik, annál intelligensebbnek tekinthető.

Az intelligencia legmagasabb szintje a modellalkotás modellezése – vagyis annak algoritmikus ismerete, hogy hogyan lehet egy tetszőleges rendszer működését algoritmusként leírni. Másképpen fogalmazva: az intelligencia legfelsőbb formája az algoritmizáció algoritmizációja.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia megalkotásának problémája úgy is meghatározható, hogy miként lehet intelligenciával nem rendelkező alkatrészekből intelligens rendszert építeni. Erre egyetlen megoldást ismerünk: magát az embert. Az embert élettelen részekből az evolúció hozta létre, így az evolúció algoritmusának megértése szükségképpen választ ad a mesterséges intelligencia létrehozásának kérdésére – noha nem biztos, hogy ez a legkézenfekvőbb válasz.

Dekompozíció

Mivel a probléma rendkívül összetett, először érdemes egy könnyebben kezelhető részfeladatot megcélozni: hogyan lehet már eleve intelligens részekből olyan rendszert létrehozni, amelynek kollektív viselkedése intelligens? Ez a megközelítés lehetővé teszi a még nem tisztázott működési folyamatok intelligens ágensekbe delegálását, miközben a már feltárt mechanizmusokat az ágensek közti kommunikációs protokollként (produkciós szabály) implementálhatjuk.

Definíció

Az olyan mesterséges intelligencia, amely intelligens ágenseket alkalmaz bizonyos részfunkciók megvalósítására, az aggregált intelligencia.