Az intelligencia egy nehezen meghatározható fogalom. Ebben a szövegben olyan rendszert jelöl, amely képes más rendszerek modellezésére és működésük előrejelzésére. Egy rendszer minél több féle rendszert tud modellezni, minél általánosabb modellezési képességgel rendelkezik, annál intelligensebbnek tekinthető.
Egy állam működését annak jogrendszere szabályozza, és polgárai hajtják végre. A jogszabályok biztosítják a polgárok együttműködésének formális kereteit, ezek betartatása pedig állami feladat. A jog nyelvezete törekszik a precizitásra, de keretein belül más informális kooperációs szabályok, például kulturális szokások is meghatározó szerepet...
A vallások a humán tudományok legfontosabb vívmányai, a társadalomszervezés eszközei. Rendkívüli feladat nagyobb létszámú csoportban az összetartozás érzését megteremteni, közös célokat kijelölni, valamint a közös cselekvéseket összehangolni. Az ókori ember számára ez lehetett a legnagyobb és a legfontosabb kihívás. A sikeresen megszervezett...
A vallások stabil interpretációs rendszerek, olyan hiedelmek, amelyek természetfeletti folyamatokkal magyarázzák a világ működését. Ha az egyén hisz ezekben, valóságérzékelése úgy módosul, hogy a vallás fogalmait megerősítő módon tapasztalja meg a világ jelenségeit.
Az interpretációs mechanizmusok meghatározzák az egyén viselkedését. A vallások az...
A humán tudományok módszerei két fő megközelítési módot kínálnak: lehetnek megfigyelő jellegűek, mint például a történelemtudomány vagy a nyelvtudomány, illetve kísérleti jellegűek, mint az irodalom vagy a képzőművészet. A megfigyelő megközelítés az emberi viselkedés dokumentálására összpontosít, míg a kísérleti megközelítés művészeti alkotásokkal...
A tudományokat hagyományosan két csoportba sorolják a kutatás tárgya szerint: reáliákra és humán tudományokra (humaniórákra). Az előbbiek, azaz a természettudományok, a természet törvényeit kutatják, míg az utóbbiak az emberi jelenségeket, a megismerést végző szubjektumot magát. A filozófia kezdetén még nem volt éles határ e két terület között,...
A külvilágból érkező ingerek jellemzően nincsenek közvetlen kapcsolatban az érzelmi gyökökkel; a tudat értelmezi, és közvetíti azokat az ösztönvilág felé. Ez az interpretáció nagymértékben kultúrafüggő: a tanult fogalmaink "tégláira" bontjuk le a valóság építményét. A kultúra hatalmas rugalmasságot biztosít az egyébként csak szelekció által...
Az érzelmi gyökök az érzelmi reakciók megindításáért felelős mechanizmusok kioldópontjai. Ezek a receptorok külső és belső (tudati) állapotokat érzékelnek, majd bizonyos feltételek megléte esetén aktiválják a megfelelő érzelmi válaszokat. Az agyban léteznie kell mechanizmusoknak, amelyek kiváltják a szeretet, irigység, félelem, elégedettség és...
Az emberi gondolkodás működésének jellegzetességei összetettebb viselkedési formákban is megfigyelhetők. Néhány, a kultúrában megfigyelhető séma:
Vannak olyan jellegzetességei a tudat működésének, melyeket a nyelv nem zár szavakba. Az absztrakt gondolkodásban megfigyelhetőek sajátosságok, amik olyan feladatok megoldásánál jelentkeznek, ahol a feladat egyszerű, ám megoldása mégis nehéz, kontraintuitív. Egyes feladatokat az emberi tudat könnyen átlát, mások megoldása viszont valamilyen okból...
