Függelék II. – Egyéb tudati jelenségek
Szondázás
A humán tudományok művészeti alkotásokat használnak az érzelmi gyökerek azonosítására és működésük feltárására. A művészeti alkotások a befogadóból érzelmi reakciókat váltanak ki, és a keletkező érzelmi visszhangok elemzésével következtethetünk a tudat mechanizmusaira. A humán tudományok ilyen értelmezése az emberi psziché feltárásának kísérletét jelenti, amely egyben lehetőséget ad az emberek befolyásolására is. Mai formájában ez még csupán az alkímia szintjén áll, ám a XXI. század mesterséges intelligencia iránti törekvése kedvező feltételeket teremthet a humán tudományok forradalmához.
Nyelv
Önmagukban véve már a nyelv szavai is tekinthetők e feltáró munka eredményeinek. A belső állapotainkra vonatkozó szavaink a psziché működésének olyan leképzését adják, amelyet minden ember felismer önmagában, hiszen csak így lehet a szavakhoz jelentést társítani és információt közölni velük. Valószínű, hogy a szavak nem hatolnak az érzelmi világ legmélyére, de mindenképpen jó közelítésként szolgálnak.
Öntudat
A világ értelmezésének feladatát az elme végzi. Míg a primitív állatoknál az ingerek érzékszerveken keresztül érkeznek, és közvetlenül aktiválják valamely ösztönmechanizmus kioldópontját, addig az emberben a tudat – mint köztes réteg – értelmezi a valóságot az ösztönök számára. Az öntudat az elme tudása önmagáról. Az elme modellt alkot a valóságról annak érdekében, hogy hatékonyan szabályozza a test cselekvéseit. A modellek egyre pontosabbá válása egyre hatékonyabb cselekvést tesz lehetővé. Egy bizonyos fejlettségi szinten az elme önmaga modelljét is létrehozza a modellben. Ez a szingularitás az öntudat.
Az önmagáról tudással rendelkező elme képes felülírni ösztönös, reflexszerű működéseit. Saját viselkedésünk megjóslásának képessége visszahat magára a viselkedésre. Az ösztönök megszelídítésének egyik eszköze az önreflexió, amely során a mélyben működő ösztönvilág elemeit a felszínre hozzuk, konceptualizáljuk, és beépítjük világmodellünkbe. Az így megszerzett tudás az interpretáció részévé válik: az érzelmek leválnak az énről. Az ily módon objektivált érzelmek belső késztetésekből a külvilág azonosított elemeivé alakulnak át.
Varázslat
Az érzelmi gyökök nemcsak az elme interpretációján keresztül, hanem közvetlenül is stimulálhatók. Ez maga a bűbáj, a varázslat. Ha az elmének nincs kellően részletes modellje saját működéséről, előfordulhat, hogy olyan inger éri a külvilágból, amelynek érzelmi hatását nem ismeri fel. Ha a világmodell nem tartalmazza azt a folyamatot, amely során ez a stimulus érzelmi reakciót vált ki, a kiváltott érzelem a tudat számára kontrollálatlan marad.
Auto-pszi-autopszia
Az ember önmaga teljes megismerésére pusztán introspekcióval vagy művészeti eszközökkel képtelen. Saját működésünk feltárása saját pszichénk élveboncolását jelenti. A vizsgált részek tudatos térbe emelése megváltoztatja a szondázó művészeti alkotások további interpretációját, és ezzel együtt az általuk kiváltott érzéseket is.
Ha fogalmi modellt alkotunk valamely érzelmi működésünkről, az befolyásolja az ingerek értelmezését, így a megváltozott interpretáción keresztül ható ingerek már más érzelmi gyököket stimulálhatnak, más érzéseket válthatnak ki. A hipotézis maga is befolyásolja a kísérlet kimenetelét. Az így kialakuló értelmezési struktúra lehet stabil, vagyis az új értelmezés eredménye egybeeshet az észlelt ösztönérzetekkel, ám még ekkor sem az ösztönök valódi működését tárja fel, hanem csupán egy önbeteljesítő jóslatként tapasztaljuk az általa előre jelzett érzelmeket.
Vallás technológia
A vallások a humán tudományok legnagyobb vívmányai, a társadalomszervezés eszközei. Egy nagyobb létszámú csoport összetartó viselkedésének kialakítása, a közös célok kijelölése és a közös cselekvések megszervezése egyáltalán nem triviális feladat. Az őskori ember számára ez jelenthette a legnagyobb és legfontosabb kihívást. Egy csoport sikerességét annak mérete, kohéziója és tagjainak hatékony együttműködése határozta meg – ez pedig a túlélés záloga volt más csoportokkal szemben. A vallások így az őskor csúcstechnológiáinak tekinthetők.
Interszubjektív valóság
A közös hiedelmeket egyének hozzák létre és terjesztik el. Nemcsak a vallások, hanem a pénz is ilyen hiedelem. A pénz különlegessége, hogy mindenki tudja: az érme önmagában értéktelen. Az egyén nem az érme értékében hisz, hanem abban, hogy mások értéket tulajdonítanak neki. Ha ez a hit egyszer meggyökeresedik, szinte ledönthetetlen – gyakorlati haszna miatt még a saját illuzórikus természetének felfedését is túléli. Ez maga a varázslat: a kimondott szóval létrehozott, pusztán az interszubjektív valóság síkján létező hiedelem képes formálni a valóságot.
Felvilágosodás
A felvilágosodás természettudományos eredményei szembekerültek a vallások világmodelljeivel, és ezzel felborították az ösztönvilágot értelmező stabil interpretációkat is. Bár hermeneutikai megoldások születtek a válság enyhítésére, a hitrendszerek ereje visszavonhatatlanul megrendült.
Trollizmus, sznobizmus
A felvilágosodás után a hatalom többé nem meríthette legitimitását az isteni eredetből. A fajelmélet cáfolata után a származás sem szolgálhatott tovább hatalmi alapként. A kiváltságok jogossága így megkérdőjeleződött, miközben a társadalmi horizontalizáció megnehezítette a valódi kiválóság és a szélhámosság megkülönböztetését. Az, hogy valaki szépen beszél, nem jelenti azt, hogy ért is valamihez – a kiválóság másodlagos ismérvek alapján történő azonosítása jogosan vált kritikák tárgyává.
E folyamat egyik szélsősége a troll. A troll semmilyen tekintélyt nem fogad el: saját ignoranciáját a valódi szakértelemmel egy szintre helyezi, frusztrálja a hierarchia, és lebontása érdekében elvitatja annak legitimitását.
A sznob ezzel szemben a kiválóság másodlagos jegyeit teszi meg a fő ismérveknek. Hozzáértés nélkül, pusztán ezek alapján próbál eligazodni a hierarchiákban, és mindent figyelmen kívül hagy, ami nem felel meg e másodlagos kritériumoknak. Az ítéletalkotást a formai jegyekre redukálja, hogy a tartalmi kérdésekkel ne kelljen foglalkoznia.
A Tudat Működésének Sematikus Ábrája
A tudat működésének sematikus ábrája